Üdvözöljük a Német Önkormányzat Csátalja weboldalán!
A Német Nemzetiségi Önkormányzatot először 1998-ban választották meg kisebbségi önkormányzatként. Azóta létezünk, és a 2019. októberi választások után újra megalakultunk. Fő célunk az anyanyelv ápolása, az identitás erősítése, a német szokások és hagyományok megőrzése, valamint a kisebbség érdekképviselete.
Szorosan együttműködünk a helyi önkormányzattal.
Képviselőkként nagy hangsúlyt fektetünk a nemzetiségi oktatásban részt vevő intézmények, az óvoda és az általános iskola munkájának támogatására.
2018 óta egy „Heimatmuseum” tulajdonosai vagyunk az „Overtorf/Oberdorf” (Erzsébet utca 66.) címen. Itt két szobát rendeztünk be – egy konyhát és egy szép szobát. Ezenkívül egy szobát Josef Heitz úr, a fényképész számára szenteltünk.
A Német Nemzetiségi Önkormányzat tagjai:
- Czakó Andrásné
- Fekete Magdolna (alelnök)
- Németh László (elnök)
Rövid történetünk
Csátalja az ország déli határszélén, Bajától 20km-re található.
Községünk Észak-Bácska legrégibb német településű falva.
A XVIII. században kezdődött a szervezett betelepítés.
Az elnéptelenedett területre három hullámban jöttek a német telepesek, ők a délnémet államokból (Pflanz, Baden, Württemberg, Elzász, Lotharingia) érkező római katolikus vallású német földművesek voltak.
Bácskába elsőként Csátaljára (Csataalja néven) 1735-ben, a Dunán Ulmból induló Ulmerschahtel-lel (Ulmi doboz), egy uszályszerű hajón érkeztek.
A kijelölt helyen lecsapolták a mocsarakat, bozótot irtottak, csatornarendszert alakítottak ki, utakat építettek, felépítették falvaikat. A helyi lakosság szőlőműveléssel, (híres Kadarka szőlő) és állattenyésztéssel (ló, -és szarvasmarhatartással) foglalkozott, valamint iparosok is számszerivel voltak. A községet felvirágoztatták, elsőként templomot és iskolát építettek.
Az 1764-ből származó összeírás szerint a község lakóinak száma 726 fő, kik között mindösszesen 5 magyar név szerepel. Az 1784-1787 között végzett népszámlálás 1078 főt, egy 1869-ből származó összeírás már 1469 főt regisztrál. A község lakósainak száma a II. világháborúig mintegy 3500 főig gyarapodik.
1946-47-ben a kollektív bűnösség elve miatt három transzporttal 2200 német lakos kényszerült elhagyni Csátalját. Az elűzötteknek néhány nap alatt kellett összeszedniük a hosszú útra engedélyezett legszükségesebb holmikat. Szívós, szorgos munkával megszerzett vagyonukat – a házat, földet, jószágot, gazdasági eszközöket – hátrahagyni kényszerültek. Helyükre Bukovinai székelyek, Tiszántúlról Gyomaiak, majd Felvidékiek jöttek.
Az első évek beilleszkedése nem ment zökkenőmentesen, később élet végéig szóló barátságok, vegyes házasságok születtek. Ma már mondhatjuk a falu lakossága a békében él egymás mellett.
Az 1. ciklus: 1995-1998.
Keszler Vendel
Németh László
Rökl Éva
részvételével alakult meg.
Jelenleg a 8. ciklusát tölti.
A helyi németség életében a 1990-es rendszerváltás új lehetőségeket teremtett.
Községünkben is megalakult a Német Kisebbségi Önkormányzat.
A Német Önkormányzat tevékenységéről
„Testvértelepülési” kapcsolatok (valójában a Heimatverein Csataljával volt kapcsolatunk)
• 1993: Barátság nemzetiségi találkozó
Freundschaft-Versöhnungsfest, a II. világháborús emlékmű felavatása
• 1994: A kitelepítettek adományaiból az eredeti állapotába helyreállított templomtorony ünnepélyes avatása
• 1998: Tschatalmer Treffen Schwabmünchenben
• 2002.aug.17-21. : Tschatalmer Treffen Csátalján
• 2004. máj.28-31. : Tschatalmer Treffen Schwabmünchenben
• 2005. aug. 18-22. : Tschatalmer Treffen Csátalján
Georg Stein kiállítása és emléktáblájának avatása
• 2006-ban a 60. évforduló alkalmából
• 2011-ben a 65. évforduló alkalmából
A kitelepítés évfordulójára szervezett megemlékezések
Német nemzetiségi emlékhelyek:
• temetői emlékhely a régi sírkeresztekből (több szakaszban: 2009, 2011)
• Jubileumsfest der Tschatalmer Friedhofskultur a szt. Vendel kápolna felszentelésének és a szt. mártírok relikviájának 120 éves évfordulója alkalmából
Zum Andenken an die vertriebenen und ausgesiedelten deutschen Familien.
1946-1996
Csátalja/Tschatali
• utazás búcsújáró helyekre, megyei német misékre (pl. Máriagyűd, Kalocsa, stb.)
• színházlátogatások (pl. Szekszárd DBU)
• nemzetiségi kultúrcsoportok vendégszereplése
-2010: vaskúti tánccsoport
-2012: vaskúti Kraul Antal Fúvószenekar
-2013: Knipf János gombosharmonikás, táncház
-2014: Németh-Gallusz énekduó
A nemzetiségi kultúra ápolása:
Az óvoda és iskola munkájának támogatása:
• szakmai anyagok biztosítása
• kirándulások ,nyári táborozás szervezése
• németországi utazási lehetőség biztosítása
• ingyenes tankönyvek vásárlása
• színházi előadások szervezése
• Német Belügyminisztérium: irodaberendezés, bútorok vásárlására
• Magyarországi Nemzetiségi és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány: a csátaljai találkozók (Tschatalmer Treffen) programjaira
• Informatikai és Hírközlési Minisztérium: irodai számítógép és nyomtató vásárlására
Pályázati források:
Egyéb:
• nemzetiségekkel kapcsolatos kutatások, gyűjtések segítése
(pl. dr. Tóth Ágnes: nemzetiségi emlékhelyek,
Kecskeméti Katona József Múzeum, Bereznai Zsuzsa: Levesek, mártások – tanulmány)
Csátalja és Szent Vendel kapcsolata
A község lakossága – még 1753-ban – fogadalomból egy kápolnát épitett a település Északra vezetó utcája végénél a mai temetöben, amelyet Szent Vendel tiszteletére szenteltek fel.
Valószinü, hogy az 1740-es évek pestisjárványának szomorú eseménye hatására épült a kápolna. A járványt hatalmas tűzvész is követte.
A szájhagyomány szerint a főoltár felett Szt. Vendelröl készitett festményt Franz Xavér Fögelein plébános hozta magával Németországból, azonban az anyakönyvi bejegyzések alapján valószinübb az, hogy az első német betelepülők hozták magukkal az hazájukból.
A fentiekkel kapcsolatban megjegyezzük még, hogy minden év október 20-án, Szt. Vendel napján búcsút tart Csátalja.
A hagyományt követve 1754 óta ezen a napon minden évben nagymisére gyülekeznek a hívők és eléneklik a Szent Vendelhez szóló imájukat, amellyel aztán elkezdődik a Vendel búcsú ünneplése.
Forrás:
A mi falunk Csátalja
